Nyilatkozat

A Bagolykő Kft. hivatalos állásfoglalása a Madarasi Hargita Síközpont jelenlegi helyzetéről

Miért vált bizonytalanná a Madarasi Hargita Síközpont 2026–2027-es szezonja?

Az elmúlt időszakban több sajtóhír is megjelent arról, hogy bizonytalanná vált a Madarasi Hargita Síközpont jövője és a 2026/2027-es téli szezon elindítása. A terület tulajdonosának, a Kápolnás Közbirtokossági Egyesületnek a vezetősége nem kívánja meghosszabbítani a Bagolykő Kft. 23 éve fennálló bérleti jogviszonyát, hanem 2027-től kezdődően más üzemeltetővel számol, a 2026/27-es síszezonra pedig egy átmeneti szerződést ajánlott fel a Bagolykő Kft-nek.

Ez a döntés leállással fenyegeti a síközpontot, így közvetlenül érintheti a síközpontra építő szállásadókat, vendéglátókat, szolgáltatókat és munkavállalókat, súlyos gazdasági károkat okozva a teljes helyi közösségnek.

A Bagolykő Kft. készen áll a téli szezon biztonságos elindítására és a szolgáltatás zökkenőmentes folytatására,  a felajánlott átmeneti szerződést ugyanakkor nem tudjuk elfogadni, mert azok súlyos jogi és gazdasági kockázatokat jelentenek. Amennyiben a Közbirtokosság vezetősége nem tér át a korrekt, jóhiszemű tárgyalásokra és a jogi garanciák biztosítására, a bérleti szerződés lejárta után, azaz 2026 decemberében kénytelenek leszünk a síközpont működését határozatlan időre felfüggeszteni.

Az ügy jogi, gazdasági és műszaki háttere összetett, a sajtónyilatkozatokból pedig több fontos körülmény kimaradt, ezért úgy érezzük, tartozunk a helyi közösségnek, a vendégeknek, és minden érdeklődőnek azzal, hogy részletekbe menő tájékoztatást adjunk a kialakult helyzetről, az előzményekről és az álláspontunkról.

Miért nem tudjuk elfogadni a 100 napos szerződéstervezetet?

Az átmeneti szerződéstervezet súlyos kényszerhelyzetet teremt a Bagolykő Kft. számára:

1. Az új szerződéstervezet 11.2-es cikkelye kimondja, hogy a szerződés felváltja a 2016. december 23-án kelt szerződést, így az teljesen hatályát veszti. Az új szerződés aláírásával tehát megszűnne a Bagolykő Kft.  jelenlegi szerződésben garantált minden törvényes joga, ezek között a garantált előbérleti joga is.
2. A tervezet már az új üzemeltető belépésével számol, miközben az eszközök átvételének feltételei még nincsenek rendezve. A tervezet 3.2-es pontja rögzíti, hogy a 2027/2028-as szezontól egy új üzemeltető veszi át a síközpontot, és amennyiben a Bagolykő Kft. és az új üzemeltető nem tud megegyezni a beruházások és gépek átvételéről, akkor kötelesek vagyunk 15 munkanapon belül teljesen elhagyni és kiüríteni a területet.
3. A tervezet 3.3-as pontja értelmében a cég kötelezné magát, hogy az új üzemeltetővel való megállapodás hiányában az átmeneti szerződés lejártát követően, azaz 2027 március 31-e után 15 napon belül teljesen elbontja és elszállítja a felvonókat, hóágyúrendszert, gépeket és egyéb berendezéseket. Álláspontunk szerint egy ilyen léptékű művelet 15 napos határidővel nem teljesíthető, különös tekintettel arra, hogy a síközpont Natura 2000-es védett területen működik, és a szükséges munkálatok hatósági engedélyekhez kötöttek – ezt maga a szerződéstervezet 3.3-as pontja is hangsúlyoz. Ezért számunkra nem világos, hogyan egyeztethető össze a 15 napos teljesítési határidő az előírt engedélyezési kötelezettségekkel.  

Ezek a feltételek együttesen olyan tárgyalási helyzetet teremtenek, melyben a Bagolykő Kft. kiszolgáltatottá válik az új üzemeltetővel és a Közbirtokossággal szemben. Az eszközök átvételéről szóló előzetes megállapodás hiányában azt kockáztatjuk, hogy vagy az új üzemeltető által utólag és egyoldalúan meghatározott áron leszünk kénytelenek átadni az eszközeinket, berendezéseinket, vagy akár el is veszíthetjük az eszközparkot, melynek lebontása a megadott feltételek mellett teljesen lehetetlen.

Tudatában vagyunk annak, hogy a síközpont működésének felfüggesztése a Madarasi Hargita téli turizmusának a hosszú évekre való leállását jelentheti, hiszen egy új üzemeltetőnek a nulláról engedélyeztetni és felépíteni egy új rendszert a védett természetvédelmi zónában évekbe telik, saját fejlesztéseink esetében 10 évet vett igénybe.

A téli sportok és a hegy iránti elkötelezettségünk miatt szükségesnek tartjuk, hogy még a jelenlegi rendszer működésének megszűnése előtt rendezett és végrehajtható megállapodás szülessen a síközpont további sorsáról. Ezt tartjuk felelősségteljes megoldásnak, mert szeretnénk megvédeni az elmúlt 23 év munkájának és fejlesztéseinek eredményeit.

Hangsúlyozzuk: a szerződésaláírás elutasításának oka nem az üzemeltetési szándék hiánya, hanem a felkínált szerződéstervezet konkrét tartalma, amely számunkra felvállalhatatlan kockázatokat rejt: egyrészről teljes kiszolgáltatottságot, másrészről jogi ellehetetlenülést jelentene.

A kialakult helyzetben sajnos nem látunk más megoldást, minthogy bírósági úton igyekszünk érvényt szerezni a szerződésben biztosított jogainknak.

Mi van veszélyben?

A Közbirtokosság vezetősége és az új csoportosulás azt hangoztatja, hogy a meglévő felvonókat lecserélve új rendszert terveznek indítani. A felvonók cseréjét egyszerűen, zökkenőmentesen megvalósítható lépésnek tekintik. Ez a megközelítés azonban szakmailag, jogilag és környezetvédelmileg is teljesen megalapozatlan.

23 éves üzemeltetői tapasztalatunk alapján állítjuk: a síközpont leállítása nem egyetlen szezonra szólna, hanem legalább 5–6, vagy akár ennél is több évre ellehetetlenítené a működést, több okból is:

• A Madarasi Hargita sípályáinak területe Natura 2000-es természetvédelmi övezet, amely erdőalap és legelőterület részekből áll.
• Egy meglévő működő létesítményre is rendkívül nehézkes az üzemeltetési engedélyek megszerzése.
• Új installációk, például új sífelvonók és pályák esetében már a tervezés megkezdése előtt számos hivatalos hatósági engedélyt és hozzájárulást kell beszerezni.
• Az engedélyek megszerzése után következhet csak az építési engedélyeztetés, majd a kivitelezés.
• Négy sífelvonó megépítése a nehezen megközelíthető, meredek erdős terepen jelentős mérnöki és logisztikai munkát igényel.
• Az építést követően újabb hatósági engedélyek szükségesek az üzemeltetés megkezdéséhez is.

Előzmények: fejlesztések és akadályok (2003–2023)

A Bagolykő Kft. 2003-ban kötötte meg az eredeti, 50 évre szóló bérleti szerződést a területekre. Az akkori romos, elhanyagolt állapotokból  indulva, az évek során folyamatos áldozatvállalással fejlesztettük a síközpont infrastruktúráját:

2003–2004: A Nagy Mihály és a Súgó felvonó megépítése. Az első rendezési terv előkészítése. A síközpont újjáéledése a hanyatlás időszaka után.

2005–2007: Beléptető rendszer és úttakarító gép beszerzése, villamos generátorok beszerzése, szolgálati szállás megépítése, szerelő műhely kialakítása. A Súgó-pálya középső beállójának kialakítása, tereprendezések. A gépház, a garázs/fészer, valamint a raktárépület felépítése. Ebben az időszakban megkezdődött az üdülőtelep modernizációja, új panziók épültek.

2008: Hótaposó gép cseréje. Ugyanebben az évben készült el a Zeteváralja-Ivó aszfaltút, és sor került a Szentegyháza felőli makadámút felújítására is. Ezeket a munkákat az illetékes önkormányzatok (Zetelaka és Szentegyháza) végezték.

2009–2011: A hóágyúrendszer előkészítése és teljes kiépítése (víztározó tó, gépházak).

2011–2013: Speciális csörlős hótaposók beszerzése a meredek szakaszok karbantartására, a beléptető rendszer teljes cseréje, modernizálása. Az Ivó–Madarasi Hargita aszfaltút építésének előkészítése a Madarasi Menedékház tulajdonosainak aktív szakmai és a Bagolykő Kft. anyagi támogatásával.

2014: Az Ivó–Madarasi Hargita aszfaltút építése, melyet a Zetelaki Önkormányzat építtetett meg.

2015: A Kicsi Mihály sífelvonó megépítése. A vezetékes villanyáram felvezetése Csíkmadarasról (a 10 km-es magasfeszültségű kábelanyagot Hargita Megye Tanácsa biztosította, a vezeték megépítését pedig a Madarasi Hargita szolgáltatói közössége közösen finanszírozta, amelyben a Bagolykő Kft. mint legnagyobb fogyasztó vállalta a legnagyobb szerepet).

Ezúton is hálásan köszönjük Hargita Megye Tanácsának, valamint a környező települések önkormányzatainak (Zetelaka, Szentegyháza, Csíkmadaras), hogy lehetőségeikhez mérten támogatták és támogatják a Madarasi Hargita fejlődését, még akkor is, ha közvetlen üzleti érdekük nem fűződik a működéshez, sőt számukra ez időről időre komoly költségterhet is jelent.

2016: A Közbirtokosság vezetőségének első egyoldalú szerződésbontása: A Közbirtokosságnál történt vezetőségváltást követően az új vezetés egyoldalúan felmondta a bérleti szerződést, és a Bagolykő Kft.-t alaptalanul azzal vádolta meg, hogy a korábbi vezetőséggel „szövetkezett” és tisztességtelen előnyökhöz jutott.

Egy méltatlan szerződésmódosítás elfogadásának körülményei és okai:

• A Közbirtokosság vezetősége a vitás helyzetben jogi nyomásgyakorlásra használta fel a tulajdonviszonyok rendezetlenségét: az állami földvisszaszolgáltatás késése miatt a területek egy része még nem volt telekkönyvezve a Közbirtokosság nevére, és ez olyan jogi bizonytalanságot teremtett, ami miatt kiszolgáltatott helyzetbe került a területeket bérlő Bagolykő Kft.
• A vita lezárásaként a működés folytonossága és a Közbirtokossággal való együttműködés megtartása érdekében végül elfogadtunk egy a korábbinál kedvezőtlenebb szerződést, ami elsősorban a szerződési idő lerövidítése miatt érintette hátrányosan a Bagolykő Kft.t: az eredetileg 50 évre, 2053-ig szóló bérleti idő 2026. december 22-ig rövidült. Ezzel lemondtunk a korábbi szerződésben rögzített üzemeltetési idő több mint feléről, és így annak esélyéről, hogy a beruházásaink az új szerződésben garantált időkereten belül megtérülnek.
• Abban bíztunk, hogy az új szerződésben rögzített 10 éves időszak elegendő lesz a korrekt partneri viszony helyreállítására az új vezetőséggel is, a szerződési idő rövidítésének feltételeként szabott előbérleti jogunk pedig kellő garanciát nyújt arra, hogy az együttműködést folytatni tudjuk a 10 éves időszak lejártát követően, mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett.
• A megállapodás keretében végül megkaptuk a jóváhagyást a már megvásárolt Kicsi Súgó felvonó megépítésére is.

2017: A Kicsi Súgó felvonó megépítése, ami a 2016-os viták miatt egy évet csúszott.
2018: Gyermekfelvonó szőnyeg beszerzése a Jómadár síiskola kezdeményezésére és közreműködésével.

2019-2020: Ülőszékes sífelvonó építésének meghiúsulása:

2019 tavaszán a Kisfaludy 2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nél 2,35 millió Euró összegű projekttámogatást nyertünk székes felvonó építésére, valamint hótaposó gép beszerzésre és hóágyúrendszer bővítésre. A Közbirtokosság Vezetőtanácsa különböző kifogásokat emelve megakadályozta a székes felvonó megépítését. A sajtóból is értesülhettünk, hogy a Közbirtokosság elnöke azt állítja, az elutasítás oka az volt, hogy a területtulajdonost nem tájékoztattuk időben a fejlesztési projekt lehetőségről – ezt azonban határozottan cáfolnunk kell: 2018 decemberében jeleztük a lehetőséget, januárban személyesen vele egyeztettünk, és a projekt javaslat beadása előtt előzetes hozzájárulást kaptunk.

Ennek ellenére a Közbirtokosság vezetősége utólag nehezményezte a beruházást, majd a támogatás megítélése után, különböző terv-változatokról szóló egyeztetéseket követően a vezetőség egyértelműen jelezte, hogy nem hajlandók további koncepciókat befogadni, és végérvényesen elzárkóznak a beruházás jóváhagyásától. Így a támogatást nyert projektet vissza kellett mondanunk, a tervezési és engedélyeztetési munkálatokra kapott előleget pedig vissza kellett fizetnünk, annak ellenére, hogy a síközpont fejlesztésének biztosítása érdekében 2021 februárjában azt is felajánlottuk, hogy a Közbirtokosság vegye át a projekt támogatási dokumentumokkal rendelkező Bagolykő Kft.-t, és végezze el a beruházást maga, de ezt az ajánlatot is elutasították.

2020-2021: A projekt csökkentett műszaki tartalommal folytatódott, sikerült menteni a menthetőt: hótaposó gép, hóágyúk, beléptető rendszer, traktor, markoló, hószán beszerzése. A projektet 855 ezer euró értékű, területtulajdonosi hozzájárulást nem igénylő eszközbeszerzésre módosítottuk, elveszítve a már megítélt pályázati összeg közel kétharmadát. Ezzel az eszközbővítési lehetőséggel élve javítani tudtuk a szolgáltatás minőségét, de a sípályák érdemi fejlesztése a közbirtokosság vezetőségének döntése miatt meghiúsult.

Együttműködésünk a Közbirtokosság vezetőségével 2020–2023 között átmenetileg javult.

2023: Egy újabb bérletidíj-vita és a kényszerítő feltételek: 2023-ban a Közbirtokosság vezetősége egyoldalú döntéssel a korábbi összeg több mint négyszeresére emelte a bérleti díjat, és ennek kikényszerítésére ismételten a szerződés azonnali felbontását helyezte kilátásba, jogosulatlan területhasználatra és engedély nélküli építkezésre hivatkozva. Ezeket a vádakat a tények bemutatásával cáfoltuk.

A partnerség megőrzése érdekében végül kompromisszumot kötöttünk, és elfogadtuk a bérleti díj jelentős emelését, így jelenleg az átlagos sípályabérleti díjakat jelentősen meghaladó bérleti díjat fizetünk a Közbirtokosságnak olyan területekre, amelyeknek az alapvető infrastrukturális fejlesztésébe a környező települések önkormányzatai mellett mi magunk is jelentős tőkét fektettünk, miközben ezeket a fejlesztéseket a Közbirtokosság nem támogatta, de a megemelt bérleti díjnak köszönhetően haszonélvezője. Emellett olyan területek után is fizetünk bérleti díjat, amelyek tulajdonjoga továbbra is tisztázatlan, még jogvita tárgya.

A Súgó-pálya tervezett szélesítése: A nehezen megszületett 2023-as megállapodás után kezdeményeztük a Súgó-pálya alsó, meredek szakaszának kiszélesítését és lankásabbá tételét a sízők biztonsága érdekében. Az elvi hozzájárulást megkaptuk, viszont a fejlesztést csak a bérleti szerződés meghosszabbítása mellett tartottuk vállalhatónak. A Közbirtokosság vezetősége azonban elzárkózott a szerződéshosszabbítás tárgyalásától, így ezt a fejlesztést kénytelenek voltunk elhalasztani. Ezzel a 2019–2020-ban meghiúsult fejlesztés után egy újabb, kisebb léptékű, a sízők biztonságát szolgáló fejlesztési lehetőség is ellehetetlenült.

A jelenlegi helyzet értelmezése

A jelenlegi helyzet a Közbirtokosság vezetőségének az elmúlt évtizedben, és különösen a 2016 és 2023 években alkalmazott nyomásgyakorlási sorozatának a következménye. A 100 napos szerződéstervezet a legvégső határ, amelyet már nem léphetünk át: az ebben diktált feltételek elfogadása nem jóhiszeműség, hanem naivitás lenne részünkről, hiszen teljes kiszolgáltatottságot eredményezne, feladnánk a jelenlegi szerződésben biztosított jogainkat és a 23 év munkájának eredményeképpen megvalósított Síközpontot.

Az előbérleti jog: A Polgári Törvénykönyv 1828. cikke és az 1730–1732. cikkek szerint a Közbirtokosság vezetőségét kötelező és haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli az előbérleti jog kapcsán. Azaz kötelesek lettek volna írásban, részletesen közölni velünk a másik pályázó által adott ajánlat pontos feltételeit. A Közbirtokosság vezetősége azonban többszöri felszólításra sem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének, csupán annyit közölt, hogy a másik ajánlat „jobb”, a konkrét ajánlati feltételeket azonban nem közölték. Az előbérleti jog nem egy licitálási jog, hanem a bérbeadóra nézve kötelező jogintézmény: ha az előbérleti joggal rendelkező bérlő vállalja az alternatív ajánlat feltételeit, a bérbeadó köteles vele megkötni a szerződést.

Az összeférhetetlenség kérdése: A 2027-től történő üzemeltetésre jelentkező öt magánszemély (Lőrincz Zsolt, Benedek Elek, Both István, Ferencz László és Bodó Jenő) közül tudomásunk szerint ketten a Közbirtokosság Vezetőtanácsának tagjai. Ez a Polgári Törvénykönyv 216. cikkelye alapján felveti az érdekellentét és összeférhetetlenség kérdését, hiszen a döntéshozók saját magánérdekeltségük javára szavaztak. Tudomásunk szerint az új csoportosulás nem rendelkezik működő céggel, engedélyekkel vagy szakértelemmel, de a tulajdonosi pozíciót felhasználva próbálnak olyan jogi feltételeket teremteni, amelyek mellett kénytelenek vagyunk lemondani az általunk épített értékekről.

Helyi vállalkozások támogatása és a meglévő beruházások helyzete: A Közbirtokosság vezetősége azzal indokolja a szolgáltató váltással kapcsolatos döntését, hogy a helyi vállalkozások számára kíván lehetőséget teremteni. Megértjük, sőt, nagyra értékeljük a Közbirtokosság vezetőségének ezen szándékát, azonban hangsúlyozzuk, hogy mi magunk is helyi, azaz székelyudvarhelyi vállalkozás vagyunk. Amellett, hogy a Madarasi Hargita Síközpont és üdülőtelep nem csak Kápolnásfalut, hanem a teljes udvarhelyszéki térséget szolgálja, a sífelvonók és a sípályák egy része Székelyudvarhely város tulajdonának területén helyezkedik el, így területtulajdonosként nem csak a Kápolnási Közbirtokosság, hanem Székelyudvarhely város is érintett.

Ugyanakkor véleményünk szerint pozitív diszkriminációra hivatkozással nem lehet kisajátítani mások tulajdonát és munkájának eredményét, a magántulajdonhoz való jog bennünket is megillet. A Bagolykő Kft. tulajdonában álló eszközök és beruházások jogi helyzetét ugyanúgy rendezni kell, mint a földtulajdon használatának feltételeit.

Tiszteletben tartjuk a Közbirtokosság magánvagyonát, hiszen a bérleti díj folyamatos fizetésével a Közbirtokosságnak olyan területekhez való jogát is évtizedeken keresztül elismertük, amelyekre tulajdoni lappal nem rendelkezett, mert mi magunk is ismerjük a területrendezés adminisztratív akadályait. 2003 óta a területek nagy részén a tulajdonjog rendeződött, de még mindig vannak jogvita tárgyát képező területek.

Az átmeneti, 100 napos szerződéstervezet azt is tartalmazza, hogy a Bagolykő Kft. visszavonhatatlanul mondjon le a bérleti díj visszaköveteléséről, ha a Közbirtokosság elveszítené a pert a területek tulajdonjoga felett, így a tulajdonjogi kockázat a cégünkre hárulna.

Ahogy mi is tiszteletben tarjuk a Közbirtokosság tulajdonát, ugyanúgy mi is elvárjuk, hogy a Bagolykő Kft. tulajdonában álló eszközök és az általa finanszírozott beruházások további sorsa rendezett megállapodás tárgya legyen, és hogy a Közbirtokosság jóhiszeműen, korrekt módon tartsa be a szerződéses kereteket.Álláspontunk szerint a jelenlegi helyzet a Közbirtokosság vezetőségének az elmúlt évtizedben, és különösen a 2016 és 2023 években alkalmazott nyomásgyakorlási sorozatának a következménye.

A 100 napos szerződéstervezet a legvégső határ, amelyet már nem léphetünk át. Az ebben diktált feltételek elfogadása álláspontunk szerint teljes kiszolgáltatottságot eredményezne, és feladnánk a jelenlegi szerződésben biztosított jogainkat, valamint a 23 év munkájának eredményeképpen megvalósított síközpontot.

Az előbérleti jog: A Polgári Törvénykönyv 1828. cikke és az 1730–1732. cikkek szerint álláspontunk szerint a Közbirtokosság vezetőségét kötelező és haladéktalan tájékoztatási kötelezettség terheli az előbérleti jog kapcsán.

Véleményünk szerint kötelesek lettek volna írásban, részletesen közölni velünk a másik pályázó által adott ajánlat pontos feltételeit. Többszöri felszólításra azonban állításunk szerint csak annyit közöltek, hogy a másik ajánlat „jobb”, a konkrét ajánlati feltételeket nem ismertették.

Összegzés

A Bagolykő Kft. tulajdonosai és vezetősége az alábbi határozott álláspontot képviselik:

1. A felkínált 100 napos szerződéstervezetet a jelenlegi formájában nem fogadjuk el, mert jogi csapdahelyzetet teremt számunkra.

2. Nyitottak vagyunk a korrekt megállapodásra: Továbbra is készen állunk arra, hogy a Közbirtokosság vezetőségével egy hosszú távú, kölcsönös biztonságot és méltányos bérleti díjat garantáló szerződést kössünk a síközpont további működtetésére és a jövőbeli fejlesztések megvalósítására.

3. A Madarasi Hargita Síközpont jövője érdekében nyitottak vagyunk arra is, hogy korrekt feltételek mellett átadjuk az üzemeltetést és az eszközállományt. Az eszközállomány és a beruházások átadásáról kizárólag rendezett, átlátható és mindkét fél számára elfogadható feltételek mellett vagyunk hajlandók megállapodni. Elfogadhatatlannak tarjuk, hogy nyomásgyakorlással, jogszerűtlen módon, a jóhiszemű együttműködésen alapuló szerződéses feltételek, és 23 év munkájának és fejlesztési eredményeinek semmibe vételével próbálja meg bárki is megszerezni a síközpont üzemeltetési jogát.

4. Korrekt megállapodás hiányában felfüggesztjük a szolgáltatást. Megállapodás hiányában a jelenlegi szerződés lejárta után a Bagolykő Kft. nem tudja garantálni a szolgáltatás folytatását. A Bagolykő Kft. készen áll a 2026/2027-es szezonban a síközpont működtetésére, amennyiben ehhez rendezett szerződéses feltételek állnak rendelkezésre. Ha a síközpont ennek ellenére leáll, álláspontunk szerint ennek felelőssége kizárólag a Közbirtokosság vezetőségének azon tagjait terheli, akik a saját magánérdekeiket a közösség és a Madarasi Hargita érdekei elé helyezték.

5. A Közbirtokosság vezető testületének közvetlen jogi felelőssége: Közbirtokosság Közgyűlésének a döntése értelmében véleményünk szerint a Közbirtokosság oldalán van az a felelősség, hogy olyan feltételeket és időbeli kereteket szabjon a szolgáltatást átvenni kívánó csoportosulás felé az ajánlatadásra és az egyeztetések megkezdésére vonatkozóan, amelyek mellett biztosítható az, hogy az új csoportosulás a szolgáltatás átvételére és folytatására képes legyen. A Bagolykő Kft részéről az egyeztető tárgyalásokat rövid időn belül elindíthatjuk, amint az átvételre vonatkozó írásos ajánlatot megkapjuk.

Amennyiben azonban a kialakult helyzet következtében Társaságunkat igazolható vagyoni hátrány, elmaradt haszon vagy egyéb gazdasági kár éri, amely a Közbirtokosság döntéseivel vagy mulasztásaival összefüggésben következik be, fenntartjuk jogunkat ezen károk Közbirtokossággal szembeni érvényesítésére.

6. A Közbirtokosság vezető testületének társadalmi felelőssége: Álláspontunk szerint az elmúlt években, különösen a 2018–2020-as időszakban elutasított fejlesztések olyan lehetőségektől fosztották meg a helyi közösséget és a látogatókat, mint a nyári turizmus megteremtése (pl. downhill kerékpárpályák, nyári bobpálya vagy egy egyszerűen nyári libegőként működő felvonó használata). Ezen projektek elutasításával a Közbirtokosság vezetősége megakadályozta, hogy állandó nyári munkahelyeket teremthessünk, aminek következtében személyzetünk jelentős része a nyári szezonban külföldön kénytelen munkát vállalni. Ez a fajta gazdasági akadályoztatás hátráltatja a szülőföldön maradás gazdasági feltételeinek megteremtését, és súlyos, hosszú távú negatív társadalmi hatásokat eredményez Székelyföldön.

7. A személyzetünk iránti kötelezettség: Szeretnénk kifejezni elismerésünket és hálánkat a sípályákat üzemeltető műszaki és kiszolgáló személyzetünknek, akik az évtizedek során a legnehezebb körülmények között is odaadó munkával és professzionális szakmai hozzáállással biztosították a síközpont működését. Mély sajnálatunkat fejezzük ki feléjük, hogy a Közbirtokosság vezetőségének döntése miatt most az ő téli megélhetésük és munkahelyük is közvetlen veszélybe került.

8. Felhívás a Közbirtokosság tagságához: Kérjük a Kápolnási Közbirtokosság tagjait – akik maguk is a Madarasi Hargita Síközpont megmaradásában érdekeltek –, hogy kérjék számon a vezetőségen a megfelelő kétoldalú kommunikáció hiányát, a Közgyűlés elől eltitkolt vagy elferdített tényeket és a személyes gazdasági érdekek mentén hozott döntéseket. Kérjék a döntések felülvizsgálatát a síközpont megmaradása érdekében, mert a jelenlegi út a teljes téli leálláshoz vezet.

9. Felhívás a partnereinkhez, vendégeinkhez, a Székelyföldi turizmust támogatókhoz, a sísportot kedvelőkhöz: Kérjük a sízőket, a partnereinket, a helyi panziósokat és Székelyföld turizmusáért aggódókat, hogy álljanak mellénk a tisztességes és kiszámítható jövő megőrzésében.

10. Köszönetnyilvánítás: Ezúttal köszönetünket és hálánkat szeretnénk kifejezésre juttatni a Madarasi Hargita szolgáltatói közösségének a sok éves támogató együttműködésért.

Sajnálatunkat fejezzük ki, amiért a jelenlegi helyzet gazdasági bizonytalanságba sodorta a síközpont elkötelezett munkatársait, és mindazokat, akiknek téli tevékenysége a Síközponthoz kötődik: a helyi szállásadókat, a vendéglátókat, a szolgáltatókat.

Székelyudvarhely, 2026. szeptember 1.

Starmüller Csaba (tulajdonos)
Bartók Béla (tulajdonos)
Sípos Zoltán (ügyvezető)

Bagolykő Kft.